2017. február 23., csütörtök

Új élet, fantasztikus utazásokkal - Malaga

Azzal, hogy kirepültek a gyerekek és eladtuk a házat, teljesen átalakult az életünk. Amikor megtaláltuk a kisebb házat és nagyjából lakhatóvá is tettük, megbeszéltük a párommal, hogy mostantól bizony elkezdünk élni, utazni. Ahogy Pásztor Anna és Kiss Tibi zseniális dala szól: kezdjetek el élni, hogy legyen mit mesélni... 

Régebben is utazgattunk, de most belehúzunk. Mióta kint tanulnak a gyerekek Angliába, törzsutasok lettünk a Wizzairnél. Szeretünk lecsapni az olcsó jegyekre. Most 10 ezer Ft-ért mentünk oda-vissza Malagába a februári hidegből a spanyol tavaszba. Az első napunk ugyan esős volt de aznap bejártuk a környéket. A második nap napsütésre ébredtünk, és csodás látvány fogadott a teraszról. 



Pihentünk, végre napoztunk és terveztük a következő napokat. A férjem úszott is a medencében. Mindezt február közepén! Másnap is napoztunk egy kicsit majd megmásztuk a Monte del Faró hegyoldalt. Csodás kilátás lett a jutalmunk.

Kattints a képre, nézd meg nagyban

Utána az Alcazaba csodás kertjeiben gyönyörködtünk, ez kihagyhatatlan, ha valaki Malagába megy! A palotát a IX. században kezdték építeni és a XI. században jelentősen kibővítették. 





Mesés kertek, apró zugok, szökőkutak, csobogók, virágzó növények, rózsaligetek és narancsfák között sétáltunk, olyan mintha egy mesébe csöppent volna az ember. A sok turista mellett februárban még el lehet kapni egy-egy "üres" pillanatot is a fényképezőgéppel.







A bejárati kapu mellett egy római színház 1950-ben feltárt romjai találhatók. 


Amikor leültünk az évszázadok óta "sokat látott" nézőtér köveire egy vörös "tigris" végigsétált a porondon.  Olyan büszkén lépkedett, mintha Ő lenne a római színház mindentudója. Ki tudja, elvégre a mondás szerint egy macskáknak 7 élete van.


A látogatás után megnéztük a város székesegyházát ami a város fölé magasodik. Igazán lenyűgöző látvány.  A barcelonai La Sagrada Familiához hasonlóan, a La Manquita is befejezetlen: két tornyot terveztek hozzá, de csak egy készült el. Erre utal a neve is, mely spanyolul egykezű hölgyet jelent. 






Onnan nem messze található Picasso szülőháza, illetve előtte található a szobra is. A Plaza de la Merced téren számos remek kávézó, étterem, és koktélbár található. Annyira tele vannak, hogy mi nem tudtunk beülni egy kávéra, pedig csodás napsütés volt.  A Picasso múzeumba járva eszembe jutott a 10 évvel ezelőtti látogatásunk.  A kisfiam, aki akkor 10 éves volt, megjegyezte, hogy ilyet mindenki tud rajzolni, miért kell ebből kiállítást nyitni. :-)  



A kocsink felé sétálva a tengerpart felé igen érdekesen nőnek a pálmafák. A koronájukból hangos papagáj csiripelés hallatszott, néha azért látni is engedtették magukat. Nem hiába, itt már javában tavasz volt! 







Az utazás további napjairól később olvashatsz. Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel a blog jobb oldalán, így minden cikkről kapsz majd új értesítést. További képekért kövesd a Facebook illetve a Pinterest oldalam, amiket itt tudsz elérni.