Nyár derekán amikor meglátogattuk a gyerekeket, beterveztünk pár hétvégi kirándulást is. Mivel Anglia egyik leghíresebb és legkedveltebb üdülőhelye Brighton, kíváncsian indultunk el a tengerpartra.
Az 1700-as évek elején még egy kis koszos halászfalú volt itt, de amikor Richard Russel orvos egy könyvében azt írta, hogy "Brighton partjainál fürdeni nagyon hasznos az egészség szempontjából", az előkelő emberek megrohamozták a várost. Amikor 1783-ban maga a wales-i herceg is ellátogatott ide barátaival az angol arisztokrácia is követte őt. Pillanatok alatt népszerű üdülőhellyé változott a település. A fejlesztések nagy támogatója maga a régens herceg volt, a későbbi IV. György. A herceg nagyon szívesen töltötte itt a szabadidejét és a Royal Pavilion építtetése is az ő nevéhez fűződik.
 |
| A képekre kattintva nagyobb méretben tudod megnézni a fotóimat. |
Szerintem ez a legcsodálatosabb építészeti remekmű a városban ami a brit uralkodói család rezidenciája is egyben. Alig pár lépésnyire található a tengerparttól, így biztosan mindenki megtalálja. A palotának minden egyes részlete csodálatos. Mikor megláttuk olyan érzésünk volt mintha Indiába csöppentünk volna. Valójában John Nash építész tervei alapján készült IV. György számára.
A palotát övező park tele volt pihenésre, kikapcsolódásra vágyó emberekkel. Egy bagolymentő csapat is előadást tartott, ahol a bátrabbak meg is simogathatták a különböző baglyokat. A fiam és lányom se hagyta ki ezt a különleges lehetőséget.
Nem mellesleg az úr, rengeteg érdekességet, vicces történetet is mesélt róluk.
Az angol időjárás igen változatos volt ezen a napon, hol csodás napsütés, hol hirtelen köd váltotta egymást a parton. Végig napsütésben mentünk Brighton felé, de ahogy megérkeztünk a tengerpartra, hatalmas pára telepedett le a 9 km hosszú, kavicsos strandra. Az angolokat ez csöppet sem zavarta, tódultak be a vidámparkba is, ami a móló végén látható.
A kisebbeket körhinták és elkerített pancsolórészek várták, ami szintén tele volt. Rá kellett jöjjek, hogy az Angolok tudnak élni. Nem zavarja őket sem a köd, sem a szél, ha itt a hétvége, ők bizony nekiindulnak és jól érzik magukat, függetlenül az időjárástól.
A parton továbbsétálva gyönyörű pavilon állt, épp arra gondoltam, hogy itt akár egy csodálatos esküvőt is meg lehetne itt tartani, olyan impozáns és előkelő. Visszafele sétálva, éppen egy esküvő végére értünk oda, ahol az ifjú pár egészségére koccintott a násznép.
Hát igen, mi nyáron csak napsütésben tudunk gondolkozni, de az Angoloknál ez nincs mindig így. Az éttermek tele voltak, csak ott lehetett leülni, amit éppen felújítottak, de kint maradtak az asztalok. Máshol vadászni kellett az ülőhelyekért.
A Brightoni sirályok nagyon szemtelenek, pillanatok alatt lecsaptak egy-egy tányérra, amit őrizetlenül hagytak. Ez a napernyő tetejéről támadó sirály pár perc alatt két fish and chipset is befalt a gyanútlan vendégek tányérjáról, nem kis bosszúságot okozva ezzel a pincéreknek. Volt nagy sikítozás mindig de ez a sirályt csöppet sem zavarta, hatalmas szárnycsapkodással elvitte a halat.
Végül ugyan nem strandoltunk egy percet sem, de remekül éreztük magunkat ezen a borongós napon.
Másnap a Weymouthi tengerpartra látogattunk. Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel a blog jobb oldalán, így minden cikkről kapsz majd új értesítést. További képekért kövesd a Facebook illetve a Pinterest oldalam, amiket itt tudsz elérni.
